A transzperszonális pszichológia tárgya az ember temperamentumának meghatározása és a különböző személyiségek egymáshoz való viszonyának, kapcsolatának vizsgálata. Három síkon határozza meg a személyiséget: a külvilágra adott reakciók alapján ún. fizikai síkon, érzelmi temperamentumot és gondolkodás fajtáját, tehetségét, irányultságát definiálja. Meghatározza az idegrendszer érzékenységét is, ami megmutatja az egyén közösségi aktivitását, fáradékonyságát, alkalmazkodó képességét, stressztűrő készségét is. Ezáltal segít az önismeretben, mert érthetővé válnak ösztönös megélések, spontán reakciók, amelyek eddig nehézséget okoztak, esetleg kellemetlenséggel jártak.

Például sokan szenvednek attól, hogy egy vitahelyzetben nem képesek önmagukért kiállni, és nem jutnak eszükbe a megfelelő válaszok; másik gyakori jelenség a túlzott kimerültség közösségi, társasági élet után; de jellemzően csütörtökre már borzasztóan kimerültté válnak sokan, és nem tudják az okát. Ilyen és ehhez hasonló élethelyzeteknek sokszor az az egyszerű oka, hogy a személy idegrendszere érzékeny a zajokra, és fáradékonnyá válik, amin egyszerűen egy 10-15 perces csendes egyedüllét képes lenne segíteni. Helyette viszont inkább jellemző, hogy az emberek önmagukat hibáztatják alacsony teljesítményük miatt, ami önkritikát és önbizalomhiányt eredményezhet. Ezért is érdemes megismerni saját és közvetlen környezetünk temperamentumát, hogy olyan életet élhessünk, ami számunkra, a saját vérmérsékletünknek és temperamentumunknak megfelelő.

Önhibáztatás helyett önismeretet.

A transzperszonális pszichológia az egyénen túl képes segítséget nyújtani az emberi kapcsolatok megértésében, rejtett feszültségek feltárásában. Használható két fél közötti félreértések, feszülség természetének feltárására, megértésére. Támpontokat ad mindenfajta társas kapcsolatban az együttműködésre, meghatározza azokat a kapcsolódási pontokat, ahol feszültség, nézeteltérés alakulhat ki, és megoldást is nyújt, hogy hogyan lehet hatékonyabbá tenni az együttműködést. Alkalmazható párkapcsolatban, szülő-gyermek kapcsolatban, tágabb családi vagy baráti kapcsolatokban, kollegáris viszonyban, de még a főnök-beosztott viszonyban is óriási előnyt jelent a tudás.

Mindkét fél személyiségét meghatározom, majd összevetve egymással egyértelműen és gyorsan, találgatás nélkül kiderül adott paraméterekből, hogy a két személyiség konfliktusa milyen jellegű, és lehet-e tenni, illetve mit lehet a konfliktus megoldásáért. Hol kell a másik tűrőképességét elfogadni, és a másik félnek hol kell megtanítani, hogy ne lépje át a határt. Sok esetben már az is óriási megnyugvást ad, hogy az ember megismeri a saját normális reakcióit, és végre elfogadhatja saját képességeit, vérmérsékletét, és nem kell megváltozni, fejlődni, önhibáztani. Nem szabad és nem is kell más, erősebb temperamentummá válni, mert az hosszútávon élhetetlenné válhat, rengeteg energiát vesz el, és óriási belső feszültséget teremt az állandó elvárás önmagunkkal szemben. Egyszerűbb és járhatóbb út, hogy megismerem saját személyiségem jellemzőit és határait, és ahhoz igazítom az életem, nem pedig az életemhez igazítom a személyiségem.

Transzperszonális kapcsolat van bántalmazó és bántalmazott között is, amely romboló a benne szenvedő számára. Ahhoz, hogy képessé váljon otthagyni egy számára káros és elnyomó kapcsolatot, óriási segítség lehet az, hogy az egyén megismeri saját gyengeségét, és saját erejének a minőségét is. Akkor képessé válhat olyan stratégiát alkalmazni, amellyel ki képes szállni a számára mérgező kapcsolatból.

A nehéz, stresszt okozó kapcsolatok kimozdítják a személyiséget a komfortzónájából, és átlépi a saját biztonságosnak hitt határait, hitrendszerét, tanul viselkedésmintáit. Ezután kezdi el az ember valóban felfedezni saját személyiségét, annak valós, kontroláltalan erejét. Ez a folyamat ismeretlen és ezért félelmet kelt mindenkiben. Éppen ezt a folyamatot indítja el az egyén számára az a személy, aki őt bántja, leuralja, félelemben tartja, akivel szemben megéli a kiszolgáltatottságot. Ahhoz, hogy ez a kellemtelen, kínos vagy éppen félelmetes és korlátozó helyzet véget érjen, mindenképpen a személyiségnek fejlődnie szükséges. A mélyben rejlő okok és miértek feltárása érthetővé teszik a folyamatot mindenki számára, másrészt képessé válik az egyén harmonikusan megélni önnön személyiségét, egyéniségét. Ennek eredménye egy teljes ember, aki önmagát felszabadultan és természetesen éli meg. Ekkor végre elérte élete feladatát: kibontakoztathatja a saját tehetségét, bármi legyen is az.

Konzultáció díja: 10.000 Ft/ óra